Amuba logo
 
 

Preambulum

A Munka Becsületéért Alapítvány

Magyarország társadalmi mindennapjainak legnagyobb problémáját évek óta a munka világának visszásságai, hiányosságai jelentik, amelyek egyik oldalról a torz gazdasági struktúrára, másrészt az oktatási-nevelési rendszer alapvető fogyatékosságaira vezethetők vissza. Míg papíron javuló foglalkoztatási adatok jelennek meg, addig a társadalom megélt valósága a teljes létbizonytalanság, a többségnek egyre rosszabb az életminősége. A munka világában is tapasztalható törvényen kívüliség és az ezzel járó rossz foglalkoztatási körülmények, az egymás mellett létező munkanélküliség és munkaerőhiány, az alacsony hozzáadott értékű termelés túlsúlya komoly feladatok elé állítják a megoldáson gondolkodó szakembereket. A valódi munkaképesség, ami a tudás és hajlandóság metszete, egyre ritkább. Ez a tisztességes megélhetést nem biztosító, emberhez méltatlan feltételekkel kínált munkalehetőségekkel együtt mára a társadalom növekvő szellemi és fizikai nyomorának legnagyobb okozójává, a nemzetgazdaság egyre szűkebb korlátjává vált.

A foglalkoztatás és munkaügy helyzetét tovább nehezíti, hogy a klasszikus politikai felfogás szerint a foglalkoztatáspolitika nem termel kellő hozadékot, vagyis szavazatot. Nem lehet egy-egy demagóg intézkedéssel milliós tömegeket megszólítani, mert a valós élet mai összetettsége miatt egyszerre mindig csupán pár tízezer, esetleg százezer fős rétegek problémáit tudják kezelni, és ilyen apró intézkedések hosszú sorozatára lenne szükség, az érdekek és ellenérdekek egyeztetésével, összehangolásával. Mindez nagyon idő- és munkaigényes, miközben minden megoldás újabb ellenérdekeket szül, ráadásul az egy-egy csoport számára kedvező intézkedést követően az általános emberi irigységből fakadó társadalmi ellenkezéssel is meg kell küzdeni. Mindezek miatt az ország életéért elsődleges felelősséggel tartozó szervezetek, a politikai, a parlamenti pártok, a mindenkori kormányok, kerülik a foglalkoztatás mély problémáit, és messze nem szánnak akkora figyelmet és annyi energiát a területre, mint amekkorára a valódi megoldáshoz szükséges lenne.

A megoldáshoz ugyanis társadalmi tabukat is le kell dönteni, amely a szavazatok számának bűvöletében élő politikusok számára elképzelhetetlen: tabukat dönteni politikailag korrekt módon nem lehet.

A munka a becsület része, az emberi élet vezérfonala. Ezért a hozzám hasonlóan gondolkodó szakemberekkel úgy döntöttünk, hogy ha a pártpolitika nem is kíváncsi a gazdaság alapját adó emberek – munkaadók és munkavállalók, munkát kínálók és munkát keresők – problémáira, mi nem futunk el a kihívás elől: tabukat döntünk, problémákat mondunk ki, és megoldásokat keresünk.

A politika dolga a megvalósítás.